andor

Magilla bekombinál

Magilla bekombinál - Izomtibi (hungarian)

Kellett már egy ilyen is, na, tele trágárságokkal és utcai humorral (értsd: élettel).
Biztos nem ez az a könyv, amiről elcseverészne az ember a középsulis magyartanárával, ha összefutna vele, de a haveroknak bátran lehet ajánlani.

Az eleje ütős volt, főleg azért értékeltem ilyen jól, mert az megmaradt végig bennem, többször visszaolvastam néhány részt az elejéről (még ha úgy a végefelé laposabb is volt néha).
Egyik ponton meg le kellett tennem, mert úgy rám jött a röhögés, hogy már a könnyeim törölgettem. Rendesen meg is lepődtem, rég nevettem így egy könyvön (ha egyáltalán valaha). Ott tört ki rajtam, mikor Samesz (a legviccesebb fazon az egész könyvben) meséli a szerencsétlen nyaralásait, aztán áttér a környezetvédelem kérdéseire is. "Ez az ökoizé is, a szisztémája, meg minden, melegedik fel a gecibe." Az az egész jelenet úgy egyben nálam betette a kaput, percekig nem tudtam folytatni a nevetéstől.
Merci agyatlan diszkós monológja is zseniális. Az idióta csicsergése a mondandójához nagyon találóan úgy leírva, mintha msn-en chatelne egyik liba a másikkal (halmozott szmájlik és írásjelek, netes szleng és rövidítések, ez mind így élő beszédben). Egy igazi gyöngyszem volt a könyv közepén.

Mindenkinek tudom ajánlani. Rövid, gyorsan át lehet futni és tényleg lehet rajta nevetni, ha nem egy irodalmi klasszikusra számít az ember, hanem csak elengedi az agytekervényeit pár órára.

A szövegek meg mindent visznek, két gyors példa csak, amit így most felütöttem a százból:

(Márió mesél) Mennek be a helyre, Sárkánynál még egy baszom nagy kalapács is volt csak a mihez tartás végett. Szóval mennek be a helyre, Dugó azzal nyitott, hogy lefejelte a pincért, aki jött megkérdezni, hogy dohányzóba kérnek-e asztalt. Itt már felhívhatták magukra a figyelmet, de amikor a Sárkány Laci megkérdezte a pultos csajtól, hogy hol a kurva anyádba van a főnököd, akkor elég egyértelművé vált mindenkinek, hogy nem ebédelni jöttek. Különösen annak a nyolcvan csávónak, akik eddig a pontig békésen kanalazták a májgombócot a zuglói rendőrkapitányság év végi rendezvényén.

-
(Márió mesél) [...előzetesben...] de még mindig nem jött be hozzám senki, [ezért] leírtam az ürgének Tóni számát meg címét, és megkértem, ha előbb jutna ki, mint én, keresse fel, mert ő biztos le tudná rakni az óvadékot. Jó, hát faszom se tudta, hogy itthon az nincsen. Nyolcnál előbb én nem megyek ki, az biztos, mondta erre az ürge, és befordult a fal felé. És nem a Barátok közt kezdésre gondolt, az biztos. Kilenc év múlva kipakolták a Tóni házát, de ezt most csak így zárójelben mondom.


Remélem jön majd még több regény is Izomtibitől.